Bodnár Zoltán: Orbán most szavazatokat vásárol, az infláció pedig majd a jövő év problémája lesz
2021. Október 21.
A piac teszi a forintot hullámvasútra, de a tendencia egyértelműen a gyengülés. Ennek az az alapvető oka, hogy nem tartja a piac megbízhatónak azokat a monetáris lépéseket, amelyeket az MNB tett az infláció elleni küzdelemben – mondta a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában Bodnár Zoltán, a jegybank korábbi alelnöke arra, hogy az elmúlt napokban hol lent, hol fent volt a forint az euróhoz képest.
 

A költségvetés és az MNB oldaláról irdatlan mennyiségű pénz ment a gazdaságba, amely többletkeresletet generált, és a kibocsátás, vagyis a fogyasztási javak előállítása, a kapacitások nem bővültek abban az ütemben, hogy változatlan árszínvonal maradjon – értékelte a folyamatokat a gazdasági szakember.

„Ez az infláció a belföldi gazdaságpolitikának volt a következménye.”

Az MNB-ben voltak, akik szóltak, hogy ez így nem lesz jó, a szakmából is jelezték többen, mert előre láthatóak voltak azok a világgazdaságban jelentkező hatások, amelyek árdrágulást okoznak, de ezek döntően a járvány és az ahhoz kapcsolódó gazdasági válság következményei. A pandémia meglehetősen szétzilálta a beszállítói csatornákat, a tengeri szállítás irdatlan mértékben megdrágult a járványt követő új gazdasági fellendülés idejére, az energiaárak, az alapanyagárak az utóbbi időkben rendkívüli mértékben megnőttek. A világgazdaság egészében keletkezett egy inflációs nyomás, a külső inflációs hatás pedig hozzáadódott mindahhoz a hibás belső gazdaságpolitikához, ami már ’19 végére egy igen magas inflációs mértéket eredményezett.”

„Az MNB akkor kapott észbe meglehetősen későn, tavasszal, amikor először mértek öt százalék fölötti inflációt.”

Bodnár Zoltán szerint sok minden kellene a rendbehozatalhoz, elsősorban kormányzati akarat és az MNB akarata, eltökélt monetáris politikája az infláció leszorítására. „Mind a kettő hiányzik. Az MNB-nél van bizonyos felismerés és annak vannak látható jelei, hogy észlelte, baj van a magas inflációval. Bár a nyáron még azt sejtették, hogy ez átmeneti jellegű lesz és szezonális hatások vannak benne, de ma már nem mondják. És elkezdtek kamatot emelni. Az ultralaza monetáris politika nálunk 0.65 százalékos irányadó kamatot jelentett, ezt megemelték először 30 bázisponttal, azaz 0,3 százalékkal, aztán még egyszer, aztán szeptemberben ahelyett, hogy ezt a világos, egyértelmű jelzést adó monetáris politikát folytatták volna, a felére csökkentették az emelés mértékét, 15 bázispontra és el is kezdődött a forint gyengülési folyamata.”

Rámutatott, a mostani 15 bázispontot a piacon úgy értelmezik, hogy ez kevés és nem olvasható ki belőle az, hogy az MNB elszánta volna magát, eltökélte volna magát, hogy minden monetáris politikai eszközt bevet az infláció csökkentéséhez.

„A piac elszántságot vár.”

Nem nagyon vannak már eszközei a Nemzeti Banknak, nyilván lehetne erőteljesebb kamatlépéseket tenni, de ez önmagában nem elég – hívta fel a figyelmet Bodnár Zoltán. „Itt az okozza az alapvető problémát, hogy a kormány választási költségvetése olyan irdatlan költekezést jelent, olyan nagy mennyiségű pénzt visznek a rendszerbe, amit monetáris politikai eszközökkel nem lehet semlegesíteni.”

Szerinte, amíg Orbán el nem szánja magát arra, hogy az inflációval foglalkozni kell, addig az MNB önmagában nem tudja ezt a problémát kezelni.

„Orbánt most nem érdekli az infláció az a jövő év problémája lesz. Most azt gondolja, hogy az intézkedésekkel – az adó-visszatérítéssel, a fiatalok adómentességével stb. –, rengeteg pénzt ad a népnek és ezzel szavazatokat vásárol, az inflációs hatást pedig majd megoldja valahogy.”